Az Inert hulladékról
Az inert hulladék fogalmát a gyakorlatban (eddigi jogszabályi definiálatlansága
miatt) leginkább építési és bontási hulladékként, kitermelt földként vagy sittként
szoktuk emlegetni.
Jogszabályi definíciót a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet tartalmaz: "Inert
hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai
átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy
kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen
hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból
környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további
csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása
jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket."
Az inert hulladék lerakására vonatkozóan speciális szabályok vannak életben
(amelyek a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet-ben találhatók meg). Ennek
megfelelően az inerthulladék-lerakók műszaki védelem szempontjából
alacsonyabb kategóriába soroltak, mint a településihulladék-lerakók, ezáltal
kialakításuknak – és így az ott lerakott hulladék kezelésének – költsége
alacsonyabb, miközben az inert hulladékok tulajdonsága következtében a
környezeti kockázat nem növekszik. Az inert hulladék kezelésének egyéb
megoldásai esetében a hulladékok kezelésére vonatkozó általános szabályok
szerint kell eljárni.

Az inert hulladék kategórián belül leggyakrabban az építési és bontási hulladékot
említik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy igaz ugyan, hogy a keletkező építési
és bontási hulladék legnagyobb hányada inertnek tekinthető, de ez nem a teljes
mennyiségre igaz, azaz az "inert hulladék" és az "építési és bontási hulladék"
kategóriák nem egymás helyettesítői.

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet

az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 8. pontjában
meghatározott és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos
építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.)
hatálya alá tartozó építmények építése és bontása során keletkező hulladékra,

b) az építési és bontási hulladék kezelésére, a keletkezett hulladék mennyiségének tervezésére és
elszámolására (a továbbiakban: az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos tevékenység).

(2) Az építési és bontási tevékenység során keletkező veszélyes hulladék kezelésére külön jogszabályokban
foglaltak az irányadók.

(3) A rendelet 8-11. §-a nem alkalmazandó a kihirdetett veszélyhelyzetet követő romeltakarítás, helyreállítás és
újjáépítés esetére.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) építési és bontási hulladék: az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, jelen rendelet 1. számú
mellékletében felsorolt hulladék;

b) építtető: az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendelő természetes vagy jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Az építési és bontási hulladék kezelése

3. § (1) Az építési és bontási hulladékok csoportosítása az l. számú melléklet szerint történik.

(2) Amennyiben bármely az l. számú mellékletben szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban
(a továbbiakban: csoport) a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú
mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a
hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól
elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja.

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén vagy ha ez nem
lehetséges, hulladékkezelő létesítményben eleget tenni.

(4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során
felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön
jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja.

(5) Amennyiben bármely csoportban a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége nem éri el az 1.
számú melléklet szerinti táblázatban közölt mennyiségi küszöbértéket, akkor a külön jogszabályban
meghatározott ártalmatlanítási szabályokat kell alkalmazni.

(6) Amennyiben az építési és bontási hulladék mennyisége egyik csoportban sem éri el az l. számú melléklet
szerinti táblázatban közölt mennyiségi küszöbértéket, az építtető mentesül a 8-11. §-ban foglalt
kötelezettségek alól.

4. § Az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésekor, engedélyezésekor és
ellenőrzésekor a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály
előírásait kell alkalmazni.

5. § (1) Az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosítása céljából a hulladék előkezelésére
áttelepíthető, illetve telepített berendezések alkalmazhatók. Ezek feladata a hasznosítandó hulladék
aprítással, osztályozással és minőségjavító, tisztítási műveletekkel való előkezelése.

(2) Az építési vagy bontási helyszínen létesített áttelepíthető hulladék előkezelő létesítmény az adott
helyszínen legfeljebb egy évig üzemeltethető.

(3) Amennyiben a megvalósítás helyszínéül választott településen hulladéklerakó üzemel, a telepített hulladék
előkezelő berendezés kialakítása a hulladéklerakóhoz kapcsolódóan is megvalósítható.

6. § A kezelt építési és bontási hulladékból, illetve annak felhasználásával készült termékek építési célra
szolgáló forgalomba hozatalánál az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának,
valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban foglalt
előírásokat kell alkalmazni.

7. § A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem
veszélyeshulladék-lerakón helyezhető el a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és
utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak betartásával.

A hulladékkezelés szabályozása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során

8. § Az építési és bontási hulladék mennyiségének meghatározását és szabályozott kezelésének igazolását a
hatósági engedélyezési eljárás során kell elvégezni. A munkák előkészítésekor meg kell tervezni a keletkező
hulladék mennyiségét, befejezésük után pedig el kell számolni a hulladékkal.

9. § Az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési
tevékenység során keletkező hulladékról a 2. számú melléklet szerinti építési hulladék tervlapot, illetve a
bontási tevékenység során keletkező hulladékról a 3. számú melléklet szerinti bontási hulladék tervlapot, és azt
az építési, illetve bontási engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani. Ennek
hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési, illetve bontási engedélyhez a külön
jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható.

10. § (1) Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési
tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a 4. számú melléklet szerinti építési hulladék
nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az 5. számú
melléklet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását
az építtető köteles a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak
benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a használatbavételi
engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi
igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek
hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új
építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat.

A hulladékkezelés szabályozása a nem építésügyi hatósági engedélyköteles építési tevékenység során

11. § (1) Az építtető köteles elkészíteni az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt a 2. számú
melléklet szerinti építési hulladék tervlapot, illetve a 3. számú melléklet szerinti bontási hulladék tervlapot,
továbbá az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően a ténylegesen keletkezett hulladékról a 4.
számú melléklet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve az 5. számú melléklet szerinti bontási
hulladék nyilvántartó lapot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tervlapokat és nyilvántartó lapokat a hulladékot kezelő átvételi
igazolásával együtt a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell benyújtani.

A környezetvédelmi hatóság feladata az építési és bontási hulladék mennyiségének tervezése és elszámolása
során

12. § A környezetvédelmi hatóság a tervlapokon és nyilvántartó lapokon ellenőrzi az e rendelet 3-8. §-ában és
egyéb környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott, az építtetőre vonatkozó előírások teljesülését,
továbbá ennek alapján alakítja ki szakhatósági állásfoglalását az építésügyi engedélyezési eljárás során.

Az építési és bontási hulladék mennyiségének nyilvántartása

13. § E rendeletben foglaltakon túl az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettségeknek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségekről szóló külön jogszabály alapján is eleget kell tenni.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit engedélyköteles építési, illetve bontási tevékenység esetén a hatálybalépést
követően benyújtott építési, illetve bontási engedély iránti kérelmekre, egyéb esetekben a hatálybalépést
követően megkezdett építési és bontási tevékenységekre kell alkalmazni.